2013. május 23., csütörtök

Don Pedro még egyszer és talán utoljára?!

Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, hogy meglepem magam egy salsás görög tortillával. Főleg, mert ma léptem túl egy félévvel a negyedévszázadot, és mert a lelkemnek szüksége volt egy kis ilyenre. :) Vagy lehet azért is, mert már nagyon szeretnék nyaralni és ezzel lélekben elrepítem magam melegebb éghajlatra? :)
Hát tipródhattam volna amúgy még pár napot... Ugyanis megállapítottam, hogy azért egy kis kolbász, vagy szalonna elsöpri ezt a büfés ételt. 
Ezzel senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy megkóstolja. De mindenesetre már jobbat is ettem. Pl. első Don Pedro-s látogatásom alkalmával, a gyros burgert, amiről ITT olvashattok.
Így legalább nem sóvárgok tovább, ezt is kipróbáltam. :) De mostanában inkább a házi kosztot választom. 
A tortilla tészta viszont jobb volt, mint a Dolce Vita-ban. Nem volt olyan száraz, könnyen ehető volt. A salsa szósszal nem volt eláztatva a tészta, de azért látszott valami paradicsomos öntet. Néhány csirkefalatot is megmutattak... A görög salátából természetesen a feta sajt ízlett a legjobban, de még az olívabogyó is lecsúszott. 
Kint szerettem volna megenni, mivel múltkor megkérdezték, hogy miért fényképeztem, és akkor bent ültem le. De lebeszélt az eladó, mivel túl hideg van szerinte ahhoz, hogy kint együnk. Lehet, igaza volt. Így elvitelre kértem a kaját, ami plusz 40 Ft-ot jelentett a 750 Ft mellett. Szuper kis dobozkába beletették, amit én sikeresen leszaggattam aztán. :) Szerintem ez ilyen "sétáló doboz", mert volt egy perforált része, a doboz "teteje", ha azt levetted, akkor még a doboz többi részével tudtad fogni és enni a kaját. Na, remélem értitek ezt a kusza magyarázatot. :)
Most csak homályos telefonos képeim vannak. A doboz kicsit bepárásodott, mire haza hoztam, de azért úgy is megörökítettem. :)

Don Pedro bejárat

Don Pedro étlap és sétáló doboz

pufi tortilla

Görög tortilla salsával


2013. május 20., hétfő

Tepsis lapocka zöldségekkel

Pácolt lapocka zöldségekkel sütve... 

Elkészítése

A lapockát felszeleteljük és az elkészített páclében megforgatjuk. Néhány órára hűtőbe tesszük.
Páclé: olaj, mustár, Erős Pista, darált chili, só, bors, sertés fűszersó
Tetszés szerint feldaraboljuk a zöldségeket: padlizsán, krumpli, vöröshagyma, spárga.
Pici olajjal kikent tepsibe helyezzük a hússzeleteket, össze-vissza a többi hozzávalót és tetejét kissé megszórjuk sóval és borssal. Vizet öntünk alá, és 220 fokos sütőben 1 óráig alufóliával lefedve sütjük, majd további 10-15 percig alufólia nélkül kissé megpirítjuk a tetejét.

Hozzávalók:
50 dkg lapocka
4 ek. olaj+ 1 pici a tepsi aljára
2-3 kk. mustár
2 kk. Erős Pista
1 kk. darált chili
só, bors, sertés fűszersó ízlés szerint
1 padlizsán
10 szál spárga
2 nagy vöröshagyma
6 szem krumpli
2-3 dl víz





2013. május 5., vasárnap

Karaj gazdagon

Már többször írtam, hogy nem vagyok nagy sertéshús-barát, de most ezt a karajt sikerült feldobnom a zöldségekkel. Úgy láttam, hogy nem csak nekem ízlett. Remélem, jól láttam. :)

Elkészítése

A vöröshagymát félbe, majd vékony szeletekre vágjuk és forró margarinon megfuttatjuk. Megszórjuk pirospaprikával és felöntjük vízzel. Sóval, borssal, delikáttal és köménnyel ízesítjük. Egy kicsit pároljuk.
Hozzáadjuk a kis kockákra vágott húst, piros arannyal, mustárral ízesítjük és puhára pároljuk. (Közben pótolhatjuk a vizet.) 
Amikor a hús már szinte teljesen puha, hozzáadjuk a zöldségeket: kis kockára vágott padlizsánt, apró cikkekre vágott paprikát, felkarikázott póréhagymát, felaprózott fokhagymát és egész koktélparadicsomot.
Ha szükséges, még fűszerezhetjük.
Az egészet puhára pároljuk.
Krumplipürével tálaljuk.

Hozzávalók:
60 dkg karaj
1 közepes fej vöröshagyma
só, bors, delikát, kömény (ízlés szerint)
2 tk. pirospaprika
2 tk. mustár
2 tk. piros paprika
2 dl víz + amennyi szükséges
1 padlizsán
1 paprika
kb. 5-6 cm póréhagyma
5-10 dkg koktélparadicsom
4-5 gerezd fokhagyma


2013. május 1., szerda

Május 1. - Gyula és Szarvas

Végre, kirándultunk. :) Bár ez még nem az a kirándulás volt, amit én pár hete a zsigereimben érzek... Valahogy megcsapott a nyaralás szele. Közel érzem a nyarat és valódi nyaralásra, pihenésre vágyom már. Bár hetente vonatozok oda-vissza, de ez mégsem az az utazás, amit már annyira várok. 
A mai volt az első kirándulásunk idén. Bár múltkor voltam Hódmezővásárhelyen, de annak mégis csak volt egy kis munkahelyi íze is. A mainak nem. :) És remélem, a nyár is eljön gyorsan, és lesz lehetőségem egy jó kis kirándulásra, nyaralásra. :)
Ma Gyulára mentünk át, és egy picit Szarvason is körbenéztünk. Gyula kb. 60 km-re található Szarvastól, viszonylag hamar oda értünk. Mármint az út Szarvastól Gyuláig nem volt sok... Debrecenből jönni azért nem olyan rövid. 
Dél körül érkeztünk meg. A Százéves Cukrászda közelében parkoltunk le ingyenesen, és éttermet kezdtünk el keresni. Sajnos, az interneten kinézett Kisködmön Étteremnek se híre, se hamva nem volt. Bár gyanús volt, hogy alig lehet róla valamit találni a világhálón... De bíztam benne, hogy azért még megvan. Jó kis kemence volt benne, és magyaros jellegű ételeket lehetett enni. Szívesen kóstolok meg újdonságokat is, de most jól jött volna egy kis hagyományos íz, hagyományos hangulattal. A Kisködmön helyén valamikor egy indonéz étterem nyílt, de már ott is zárt kapukat lehetett látni. 
Így tovább sétáltunk, nézelődtünk és a Sörpince nevű étteremre esett a választásunk. Jó döntés volt. Én ma már nem fogok enni... :) Na, jó. Egy falatka sajt le fog csúszni talán. De most, amikor írom ezt a bejegyzést (délután 3/4 6 körül) egy cseppet sem érzem magam éhesnek. 
Gyors volt a kiszolgálás, és finom ételeket kaptunk. Kritikaként esetleg annyit említenék, hogy a pincér nem kérdezte meg, hogy kérünk-e kávét vagy desszertet, vagy más üdítőt az ebéd elfogyasztása után. De annyi baj legyen, mert az édesség utáni vágyunkat csillapítottuk a Százéves Cukrászdában. :)
Rendeltünk egy kétszemélyes Pince tálat - így a holnapi ebéd is megvan. Én pedig - lehet csodálkozni - töltött káposztát kértem. Vagyis töltött káposzta kolbásszal cipóban. Amik úgymond tetszettek még, azokat bárhol tudok enni, vagy itthon is el tudom készíteni. De ennél az ételnél vonzó volt, hogy cipóban van. És nagyon finom volt a savanyú káposzta a két töltelék mellett. A hús is finom volt, bár szerintem mi paprikásabbra szoktuk csinálni.
A tálon is volt mindenféle hús vegyes körettel. Szóval bőséges volt. 
Ebéd után elsétáltunk a várhoz. Nem mentünk be, csak körbesétáltunk. A vártövében majális volt. Éppen az Irigy Hónaljmirigy egy része utánozta Bye Alexet és Fluor Tomit. Jópofák voltak.
Volt egy kisebb kirakodó vásár is, bár nem túl nagy kínálattal. De a pöttyös tányérkámnak megkaptam a barátját. Így most már párban vannak. Párosan szép az élet, nem? :) 
Ittunk áfonyás és epres jégkását. Bár olyan szomjas voltam, hogy csak úgy ittam, és nem fotóztam le. Igaz, elég friss volt, nem volt még elég "kásás", de hűsítő, finom volt. :)
Várazás után visszabattyogtunk a Százéves Cukrászdába. Kaptunk egy szórólapot, amin történeti leírás van. De az Anyánál maradt... Így én most csak képeket fogok mutatni. Fagyit és egy lime pitét rendeltünk. A pitét kértem én, de a fagyit is megkóstoltam. Nem vagyok fagyirajongó, de az az egy-két kanál/nyalat finom volt. Érzett, hogy nem vizezett fagyi. A lime pite pedig a mai nap gasztronómiai csúcsélménye volt. Sőt akár azt is mondhatom, hogy ebben az évben eddig ez volt a legfinomabb, amit valahol máshol ettem, és nem otthon. :) 
Nem vagyok nagy sütigyáros, így nem tudom leírni, hogy miből is lehetett a sütemény, de mmmm... nyamm... :) A tetején lévő kis eperfalat is nagyon finom volt, és a töltelék... Hát valami isteni. 
Azt kell mondanom, hogy megérte mind az étterembe, mind a cukrászdába bemenni. Ha Gyulán jártok, akkor próbáljátok ki mindkét vendéglátó egységet. De a cukrászdát mindenképpen. :)
Gyuláról visszajöttünk Szarvasra. Kimentünk az Anna-ligetbe a munkahelyemre. Sétáltunk kicsit a parkban, a Látogatóközpontban pedig megnéztük a teknősöket.
Aztán lementünk a vízi színpadhoz, és az Erzsébet-ligetben is megnéztük a kipakolást. Bár ezekről fényképet most nem készítettem, mert már Szarvasról írtam a blogban: ITT és ITT.
A Százéves Cukrászdáról pedig ide kattintva találtok leírást.
Az étteremben a kinti részen foglaltunk helyet. De a bentit is megnéztük, ott jó hűvös volt. A cukrászdában is vannak kinti ülőhelyek és bent is le lehet ülni. Mi a szép kanapés helyiségben nassoltunk. Van még egy kis múzeumrész is a cukrászdán belül, ahol régi cukrászati kellékek vannak kiállítva.



Sörpince Vendéglő étlap


Sörpince Vendéglő, Gyula

Káposztasaláta

Pince tál

Töltött káposzta kolbásszal cipóban

Before

After



Százéves Cukrászda, Gyula

Gyulai Vár



Ki szeretne főzőversenyre menni? :)






Lime Pite




Nyuszi és muffinforma?!