December 17-én Kassára megyünk egy 1 napos kirándulásra. Busszal megyünk, csoportos út lesz. Megnézzük az adventi vásárt és a város főbb nevezetességeit. Tavaly Bécsben voltunk, idén közelebbi városra esett a választás. A google map szerint kb. 180-190 km-re van Debrecentől, 2-3 óra alatt oda lehet érni. De azért jól felöltözünk, hogy még véletlenül se fázzunk. Bécsben nagyon hideg volt, és a hidegben még az út is hosszúnak tűnt, bár az is volt. :) Azért most is úgy lenne hangulatos, ha lenne hó. :)
Úgy gondoltam, hogy előzetesként bemutatom a várost, a nevezetességeket (amelyeket a programunk tartalmaz) néhány szóban.
KASSA
Kassa (szlovákul Košice) Szlovákia 2. legnagyobb városa, az egykori Abaúj-Torna vármegye székhelye, ma a róla elnevezett kerület és járás központja, katolikus érseki és evangélikus püspöki székhely. Népessége 234 969 fő, ebből 8 940 magyar (3,8%) (2006). A város a Hernád partján, a Kojsói-havasok lábánál fekszik, a magyar határtól 16 km-re. Nevét valószínűleg a Kasa vagy valamely Ka- kezdetű személynévből kapta.
A város fő látnivalói főként a kb. 800 m hosszú, orsó alakban elnyúló főutcán, illetve annak közelében találhatóak.
LÁTNIVALÓK
Szent Erzsébet-dóm/főszékesegyház
Kassa egyik legszebb és legjellegzetesebb épülete, Európa egyik legszebb érett gótikus stílusban épült székesegyháza.
A dóm helyén már a XIII. században állt egy templom - Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt román kori plébániatemplom -, amely 1378-ban leégett. Ezután kezdték építeni a dómot, de csak 1520-ban fejezték be véglegesen a háromhajós csarnok-templomot. 1556-ban tűz pusztította, többször is kijavították, majd 1877-1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá. Északi tornya 1775-ben, déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját. Szárnyas főoltára 1474-1477 között készült.
1906-ban a dóm altemplomában temették el a Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc hamvait.
Orbán-torony
A dóm északi oldalán áll a XVI. század közepén épített Orbán-torony, helyén a nagy tűzvész áldozatául esett vörös torony állt. Eredeti 1556-ban készült harangja, amely évszázadokon át szólt, 1967-ben megsemmisült, ma már csak a harang másolata látható.
Ezt a tornyot eredetileg azért építették, mert a gótikus stílusú dómnak nem volt olyan tornya, amelyben egy nagy harangot el tudtak helyezni.
1989-ben helyezték el az új harangot az Orbán-torony lábainak nyugati oldalánál, a földön.
A harang 72 mázsa súlyú, 2 m átmérőjű és 1,68 m magas.
Kassai Thália Színház
A magyar nyelvű színjátszásnak Kassán régi hagyományai vannak. A XVIII. sz. végén a német nyelvű előadások mellett a magyar színházi produkciók is létrejöttek. 1816-ban a városban állandó magyar nyelvű társulat alakult.
Az 1830-as években a kolozsvári és budai színtársulatok mellett a korabeli Magyarország legjelentősebb magyar színházává vált. 1833 február 15-án Kassán volt az ősbemutatója az egyik legjelentősebb magyar színműnek, Katona József Bánk bánjának. Ebben az időben itt tevékenykedtek a magyar színjátszás legnagyobbjai: Déryné Széppataki Róza, Kántorné, Megyeri, Egressy Gábor, Egressy Béni és még sokan mások. A magyar színjátszás töretlen lendületéről például Latabár Endre és a Latabár dinasztia, majd Fargó Ödön társulatai gondoskodtak. A fejlődés egészen 1918-ig tartott. Az 1918-45-ös időszak sem szűkölködött magyar színházi eseményekben, azonban 1945 után a kedvezőtlen politikai és társadalmi helyzet következtében nem alakulhatott újjá a hivatásos kassai magyar színjátszás.
1969-ben néhány fiatal színházrajongó kezdeményezésére közakaratból és közadakozásból jött létre a kassai Vox humana - emberi hang elnevezésű magyar nyelvű színház. A név hamarosan szemet szúrt a dubčeki „emberi arculatú társadalom" ellenzőinek. Az elnevezést betiltották és a társulatot büntetésül a komáromi Magyar Területi Színházhoz csatolták. Ekkor vette fel a kassai részleg a Thália Színpad elnevezést. A színház első bemutatójára 1969 november 29-én került sor. Az ide szerződött mintegy tizenöt tagú társulat Goldoni: Két úr szolgája c. művét mutatta be. Színházépület híján a társulat részben saját kezűleg a kassai magyar „Ipariskola" tornatermét alakította át színházteremmé. A következő két évtizedben sok-sok nagyszerű előadás született e szokatlan környezetben.
A Thália Színház tájoló színházként működik. Évi 160-170 előadásából megközelítően hatvanat Kassán a többit Szlovákia egyéb településein tartja. Gyakran vendégszerepel magyarországi színpadokon is. Az 1989-es társadalmi változások után a Thália Színpad végre önállósulhatott. 1990 július 1-től Kassai Thália Színház néven működik. Munkakörülményei sajnos csak részben javultak. A pillanatnyilag a Kassai Megyei Önkormányzat fennhatósága alatt dolgozó intézmény alacsony költségvetéssel dolgozik s ez nehezíti tevékenységét.
Megújulás: 2004 decemberében a Thália Színház végre kicserélhette közel 15 éves autóbuszát és tehergépkocsiját, így az országon belüli és kívüli tájolás a színészgárda számára kellemesebbé vált. 2005 tavaszán és nyarán a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala által jóváhagyott újabb anyagi támogatás lehetővé tette a színházterem és előcsarnok felújítását. Kicserélték a közel 50 éves nézőtéri székeket, így ugyan kevesebb lett a férőhely, de a nézők kényelmesebben élvezhetik az előadásokat. A színpad is új borítást kapott. Az előcsarnok átépítése a szociális helyiségek teljes korszerűsítésével és a jobb térkihasználással elhelyezett nézőtéri ruhatár felújításával járt.
Rodostói ház
A Rodostó ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg. A Hóhérbástya udvarán álló kétemeletes épület, amelyet 1991-ben nyitottak meg a nagyközönség számára. Az eredeti Rodostóban található ház kivitelezésében a fejedelem saját kezűleg is részt vett.
Helyiségek
I. helyiség
Röviden ismerteti II. Rákóczi Ferenc életét és a Habsburg ellenes rendi felkelést. A teremben találhatók többek között képek a fejedelemről, a borsi kastélyról, édesanyjáról, Zrínyi Ilonáról és édesapjáról, I. Rákóczi Ferencről. Itt található a Széchényi országgyűlés cikkelyének másolata, valamint Éder Gyula 1909-ben festett képe (II. Rákóczi Ferenc bejövetele Kassára)
A helyiség továbbá bemutatja a Kassát a szabadságharc ideje alatt. Fényképmásolatok Károlyi Sándorról és Bercsényi Miklósról. Fegyverek és kuruc zászlómásolat.
II. helyiség
Ebben a helyiségben mutatják be a fejedelem és társainak hazaszállítását és a hozzá kapcsolódó emléktárgyakat; emlékérmek, képeslapok, a kassai temetésre készült fém koszorúk, valamint egy portré a fejedelemről, Mányoki Ádám nyomán (Keisz K.).
III. helyiség
Itt találhatók az Edvi Illés által készített akvarellek (1904), Bercsényi Miklós házának részletei, valamint Mikes Kelemen szobájának mennyezete.
IV. helyiség
A kassai Rodostói ház építéséről készült képek (1940-43), valamint Lux Kálmán tervei alapján készült makett.
V. helyiség
Ebben a teremben található a Rákóczi család galériája (Rákóczi Ferenc, Rákóczi György, Sarolta Amália), valamint a fejedelem személyes tárgyai. Több érme és Mikes Törökországi leveleinek első, 1794-es kiadása.
VI. helyiség
A teremben korabeli török berendezés került kiállításra. Itt tekinthető meg az a videofelvétel, amelyet 1906-ban készítettek az újratemetésről.
VII. helyiség
A rodostói kápolnából származó emléktárgyak, többek között miseruhák találhatók a teremben, Edvi Illés Akvarelljei mellett.
VIII. helyiség
Az utolsó helyiség az eredeti ebédlő, aminek elkészítésében maga a fejedelem is tevékenyen részt vett; utolsó éveiben kézművességgel foglalkozott (faragott és festett). A helyiségbe belépni nem lehet, hiszen padlózata is eredeti. Itt található a fejedelem halotti ruhájának csipkéi és halotti leple is.
Sajnos, az utazási iroda honlapjáról eltűnt a pontos program. Ezért egyelőre csak azokat mutattam be, amikre emlékszem, hogy majd megnézzük. A kirándulás után pótolni fogom a hiányzókat és képeket is mutatok.
http://www.szoborlap.hu/7272_orban_torony_harangja_kassa_ko_ice_illenfeld_ferenc_1557.html, http://utazasok.org/index.php/Szlovakia/Kassa, http://www.muosz.hu/print.php?id=3316,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése