2012 nyarán voltunk először az Őrségben. Már akkor tudtam, hogy valamikor visszatérek még. Ez most jött el. Sőt, most is tudom, hogy fogok még az Őrségben kirándulni. Most nemcsak kirándulás része volt az utazásnak, hanem szakmai is. Munkával kapcsolatos előadásokon vettünk részt, de ettől függetlenül gyönyörködhettünk a tájban, megkóstolhattuk a helyi ételeket, és szakvezetéssel körbejártuk a pityerszeri falumúzeumot. Most is a muskátlis ház volt a kedvencem. :)
Első nap babgulyást kaptunk ebédre, amihez pálinkával lehetett utat csinálni a gyomorban... De én ezt a lehetőséget kihagytam. Mivel elég éhes voltam, volt ott út a kajának. :)
A szállás elfoglalása után előadás következett. A
Gatter fogadóban aludtunk, ami egy
fűrészüzemből lett kialakítva. A honlapját
ITT találjátok. Hangulatos kis fogadó, többnyire több ágyas szobákkal.
Vacsorára hideg tálat kaptunk különböző húsokkal és valamilyen krumplis körettel. Utóbbinál azt hittem, meleg lesz... De sajnos, hideg volt az is. Így hát nem mertem megenni, mert hagymás-olajos volt. Jobb nem kis Vukkal megörvendeztetni a szobatársakat.
Vacsora után pedig Baksa Eszter - egy nagyon kedves nagyrákosi "paraszt asszony" (ahogy ő mondta) - őrségi meséit és népdalait hallgattuk meg.
A főételeken kívül mindig volt az asztalon pogácsa, sütemények, gyümölcsök, sós-édes harapnivalók, üdítők és bor is.
Második nap fő programunk újabb előadás volt. A veleméri templomot is megnézhettük volna, de mivel 6-7 órás a hazaút, így mi azt kihagytuk. Vasi, hagyományos ebéd után, jól lakottan indultunk haza. Ebédkor a leves volt a legfinomabb - pedig nem vagyok nagy leveses. Sőt még gombaimádó sem, de a vargánya azért tud valamit. Na, meg a hajdina is. :)
A másodikat nem bírtam megenni. Gombás levesből ettem volna még, de nem mertem/nem volt lehetőségem többször szedni. Dödölle volt 3 féle hússal a leves után. Tavalyi kirándulásunk során Marika néni dödölléje sokkal jobban ízlett. A hajdinával töltött hús ízlett a legjobban, ami tökmagolajos túróval volt leöntve, és finom, házi (jellegű) savanyúsággal ettem. Volt még egy szelet rántott hús is a tányéron, de nem hagyományos bundában. Azt is megkóstoltam, de akkor már nagyon tele voltam. A 3. husi, a vasi pecsenye volt, ami szintén nem előzte meg nálam a hajdinás húst. Nem a hús a lényeg, hanem a hajdina. Ha még nem kóstoltátok, akkor tegyétek meg, mert isteni finom. :)
Tökös-mákos rétes volt a desszert, amit csak lefényképeztem, de nem kóstoltam. Inkább aszalt szilvát és diót rágcsáltam. :)
Helyi termékeket is vásároltam: tökmagolajat, ami az Őrség aranya és pl. salátákhoz lehet felhasználni, illetve kétféle finom lekvár is a "kosaramba" került, diós szilva nyírfacukorral, illetve vaníliás-kardamomos alma ízű.
Köszönjük ezt a nagyszerű vendéglátást! Az őrségiek már csak ilyen kedves emberek... :)
